Wekerle kastély
volt Beleznay, Wekerle birtok

A Wekerle majort és a Dánosi térséget jó fekvése a területen található tó miatt már az árpádkorban is lakták. A térség nevét nevét valószínűleg egy „dán nevezetű földbirtokosról kapta. a 18. 19 században beleznay birtok volt. A Beleznay-kúriához – ahol a dánosi birtok mindenkori ispánja lakott – kapcsolódik egy kedves történet. A gróf Beleznay család felsőnádosi gazdatisztje, Gaylhoffer János 1828-ban vette feleségül a gróf feleségének szegény unokahúgát, Wéber Erzsébetet, tehát a kúriának ahová beköltöztek akkor már állnia kellett.

A földszintes L-alakú klasszicista stílusú kúria – a hajdani cselédek elmondása szerint – 7 szobából és ebédlőből állt. A gazdasági épületek és a cselédházak vele szemben húzódtak. A kastély L-alakú belső oldalán alacsony posztamensről induló 10 oszlop állt rendszertelen elrendezésben, a fordulónál duplázva. A házaspár egyik fia, ifj. Gaylhoffer János és egyik veje, Bőhm jános Petőfi Sándor öccsének, Istvánnak voltak honvédtársai a 1848-49-es szabadságharcban. Petőfi István ezért került1857-től Dánosra a két legkisebb Gaylhoffer gyerek nevelőjének. Mivel azonban reménytelenül beleszeretett a földbirtokos lányába, távoznia kellett a birtokról, mert az apa egy gazdag földbirtokosnak szánta lánya kezét. Petőfi azonban Csákóra (Békés vármegye került gazdatisztnek, ahol olyan jól keresett, hogy megvásárolhatott 400 holdnyi birtokot. Így már nem volt akadálya, hogy a középbirtokossá vált Petőfi elvegye Gaylhoffer Antóniát. A házasság azonban csak 8 hétig tartott, amikor a férj hűtlensége miatt a fiatalasszony örökre elköltözött Petőfi csákói otthonából. Csak a temetésére tért vissza 1880-ban. Amikor Wekerle miniszterelnök megvette a dánosi birtokot, a Beleznay grófok egykori kúriája is az övé lett. És megépítette az L-alakú kúriához kapcsolódó négyzet alaprajzú, tömbszerű egyemeletes kastélyt historizáló stílusban a XIX. század vége felé. Főhomlokzatának közepéből a nyolcszög öt oldalából kiképezett karcsú lépcsőház-torony emelkedik ki. Az emeletre keskeny ablakok kerültek, a földszintre viszont hatalmas világítóablakok. A többi homlokzat nyíláskiképzése is hasonló.

Wekerle Sándor első polgári származású pénzügyminiszterünk, majd később miniszterelnökünk volt. Ferenc József, majd IV. Károly háromszor bízta meg kormányalakítással (1892-95, 1906-10, 1917-18). Herczeg Ferenc találóan jellemzi Wekerlét: “Külsejében egy manchesteri nagyiparosra emlékeztetett, de egy kivételesen nagystílű, szeretetre méltó és elmés nagyiparosra. Az volt a híre, hogy ő Magyarország Üdvöskéje, és való igaz, neki minden sikerült, amibe belekapott. Pénzügyminiszter korában annyira rendbe szedte az államháztartást, hogy a mérleg jókora felesleggel zárult, előnyösen konvertálta az államadósságokat, behozta az aranyvalutát, Ausztriát pedig rászorította, hogy kövesse példáját. A nemzeti életben nagyban fokozta a biztonság érzését az a tudat, hogy nekünk ilyen nagyszerű férfiaink vannak tartalékban. Aki csak mint a koalíciós kormány fejét ismerte, az nem látta az igazi Wekerlét. Ragyogóan eszes ember volt. Bár rengeteg sokat tanult és tudott, szelleme mégis szabadon szárnyalt, nem kötötték dogmák és elméletek. Azt hiszem, hogy az igazi barátságot nem ismerte, de jó lábon élt az egész világgal, őt pedig mindenki szerette és csodálta.”

A kastély és az egész terület 1945 után a helyi termelőszövetkezet kezelésébe került, Kertészet, diákszálló és sok minden más is volt. Idővel az állapota erősen leromlott. De igazán a rendszerváltást követő időszakban ment tökre, amikor egy un. Kastély club kft. csődbe vitte a birtokot és ettől kezdődött a szabadrablás. Egy budapesti vállalkozó lett következő tulajdonosa, kinek a tovább értékesítés volt az igazi szándéka, tőle került megvásárlásra a kastély, amelynek állagmentése és felújítása folyamatosan történik.